| Statisztika |
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |
|
New hampshire
New hampshire
|  Középnagy testű, erős testfelépítésű, jól lekerekített testformájú tyúk. Középmagas, széles állás jellemzi.
Törzse közepes hosszúságú, széles, egyúttal elég mély is, lekerekített.
Feje közepes nagyságú, inkább lapos, mint kerek. Arca sima, finom szövetszerkezetű. Szemei nagyok, színük a narancsvöröstől a vörösig terjed. Csőre erős, közepes hosszúságú, szaruszínű. Taréja egyszerű fűrészelt taréj, közepestől a nagy méretig változhat, nagyon kedvező, széles alapokról indul. Négy-öt fűrészfogszerű csipkéje van. A zászlója követi a nyak vonalát, nem felálló. A tyúkoknál kissé fodrozódhat.
Állebenye hosszúkás, sima, szinte világítóan élénkvörös.
Nyaka középhosszú, jól ívelt, a nyak tollai dúsak, túlérnek a vállakon.
Vállai lekerekítettek, nem előreugrók. Szárnyai középhosszúak, jól záródnak, és a testhez szorosan illeszkedők. Háta középhosszú, széles, enyhén homorú, az ágyéktájék emelkedő anélkül, hogy a hát öbölszerű mélyedéssé válna.
Nyeregtájéka széles, oldalról lekerekített, de nem párnázott.
Melle mély, széles, jól lekerekített. A mellcsont hátulról elõre viszonylag szélesedő formát vesz fel.
Hastájéka széles és telt, a tojóknál enyhén kiemelkedő.
Combjai jól láthatók, izmoltak, átlagos hosszúságúak. Lábai egyenes állásúak, középhosszúak, simák, sárgák. Lábujjai egyenesek, eléggé terpesztetten állnak. Faroktollai középhosszúak, elég szélesen hordottak. A sarlótollai nem feltűnően hosszúak, ellenben a kormánytollak szélesek, de jól záródnak.
Tollazata széles, zárt, szorosan egymáshoz simuló.
Az egyenes hát, a mély állás, a nem eléggé széles mell, a túl durva, vagy túl finom csontozat okvetlenül hibának számít. A hibák közé sorolandó a fehér füllebeny.
Nagyon gyorsan növeszti a tollazatát. A pehelytollak vöröses árnyalatúak, és ezért nem rontják nagyban a vágási minőséget.
A fehér new hampshire-t a barnevelditől hosszabb törzse, meredekebb faroktartása különíti el. A nyeregtájéka is hosszabb ennél a fajtáénál. A szem színében feltűnő különbség van, mert a fehér barneveldié narancsvörös, a new hampshire-é vörösesbarna. A fajta teljes állományára vonatkoztatva eggyel kevesebb a tarajcsipkék száma.
| | | Szín és minta
| | |  Ismert aranybarnában és fehérben.
Az aranybarna változat feje aranybarna, miként a nyaktollak is azok, ám ennek alsó része – rejtetten – halvány fekete rajzolatot mutat. A szárnypajzs és a vállak fénylő gesztenyebarnák. Az ágyékot fedő kicsi sarlótollak valamivel sötétebbek, mint a nyaktollak, továbbá rajzolattól mentesek. A hát gesztenyebarna, a mell és az eddig fel nem sorolt tollak kissé világosabb aranybarnák lehetnek. Az evezők külső zászlója fekete csíkozottságú. A belső zászlók enyhébben világosabbak lehetnek. A kormánytollak feketék, enyhe barna pikkelyezettség előfordulhat. A sarlótollak mélyfeketék, élénkzöldes, fémfényű ragyogással. A kis sarlótollak feketék, enyhe barna árnyékoltság megfigyelhető. A kakas tollazatának élénkebb fémfényű ragyogásúnak kell lennie. A tojók fedőtollazatának pikkelyezettsége valamivel világosabb és szabályszerűbb, mint a kakasoké. A nyaktollazat fényes aranybarna, az alsó harmadában feketén pettyezett. A szárnypajzs színe világosbarnától a barnáig terjedhet. A tojóknál előforduló halványabb vagy mattabb szín általában a jó tojástermelés következménye. Ilyen esetekben ez nem számottevő hiba. Az aljtollazat mindkét ivarnál valamivel világosabb színű.
A túl sötét vagy túl világos fedőtollak, az erősen pigmentkopott tollak hibának számítanak. A túlzott formai követelmények előtérbe helyezését kerülni kell.
A fehér változat gyöngyfehér, sárgás árnyalatot nem vehet fel.
| | | Egyedi tulajdonságok | | | Európában és Amerikában talán a legelterjedtebb kettős hasznosítású tyúkfajta. Mind az önellátás érdekében, mind a díszbaromfi-tenyésztők körében kedvtelésből tartott fajtaként is nagyon népszerű. A baromfitenyésztésben általánossá vált hibridizáció a fajták sokaságát szorította ki a gazdasági szférából, azonban a new hampshire-rel nem ez a helyzet. A világon szinte mindenütt elterjedt. A parlagi állományok leváltását ezzel a fajtával oldották meg Európa számos országában. A rhode island vonalak beszűkülésével némely helyen az alvonalak fontos szerepét tölti be a hibridizációs programokban. Nemcsak a tojóhibrid elõállításban, hanem a húshibrideknél, főképpen az alternatív tartásra alkalmas genotípusok előállításánál is ma már nélkülözhetetlen.
Magyarországon két változatát (hőgyészi és a gödöllői new hampshire) forgalmazzák, mindkettőnek önálló tenyészete van. A gödöllői new hampshire egynegyed részben rhode island red génállományt hordoz, és szárnyredőfolt alapján szexálható.
| | | | Súly | kakas | 3 - 4 kg | | | tojó | 2,5 - 3 kg |
| | Gyűrűméret | kakas | 22 mm | | | tojó | 20 mm |
| | A tenyésztojás minimális tömege | 60 g |
| | A tojás színe | barna |
|
|
| Kategória: Dísztyúkok N | Hozzáadta: Imre (2010-12-14)
|
| Megtekintések száma: 5798
| Helyezés: 0.0/0 |
|
