Tapasztalatom szerint minimum 10 m3-es röpde szükséges hozzá. Egy ekkora röpdében 3-4 pár nimfát és 6-8 pár hullámost helyezhetünk el. Mindenképp fiatal madarakat szerezzünk be, de olyanok legyenek, amelyeknek a neme már tisztázott. Fontos, hogy egyszerre kerüljenek a röpdébe. Várjuk meg, míg madaraink tenyészéretté válnak, és csak ekkor helyezzük el az odúkat, az időjárást figyelembe véve, tehát ne télen költessük a madarainkat egy fűtetlen, kinti röpdében.
A hullámos papagáj 10-12 hónapos korára, a nimfa papagáj pedig 1,5-2 éves korára éri el a tenyészérett kort. Itt kitérnék egy fontos dologra: az ivarérettség nem egyenlő a tenyészérettséggel. Sajnos ezt sokan elfelejtik. Ivaréretten a madár már képes a szaporodásra, de egyáltalán nem ajánlott ebben a korban költésre biztatni, mert hamar kimerül, sőt el is pusztulhat. Legyünk türelemmel, és várjuk ki a tenyészérett kort, megéri.

Odúk elhelyezése: 1 pár hullámosra 2 db odút kell számolni, ugyanúgy a nimfákra is. Vagy például 6 párra 10 db odú. Tapasztalatom szerint jobb, ha nem egy magasságba helyezzük az odúkat, lehetőleg a bebúvónyílások ne egymással szemben legyenek, így a madaraknak van egy kis nyugalma a másik pártól.
Azért kell több odú, hogy a párok tudjanak választani, ezzel is csökkentve a fészekdúlás esélyét.
Hullámos papagáj ajánlott odúmérete: 15 cm magas, 20 cm hosszú, 15 cm széles. Röpnyílás: 4-5 cm.
Nimfapapagáj ajánlott odúmérete: 25x 25 cm alapterületű, 30-40 cm magas, 7-8 cm átmérőjű röpnyílással. Az odú bejárata alá kb. 2 cm-rel egy bejárást megkönnyítő ugrópálcát helyezzünk el úgy, hogy az odú belsejébe is beérjen, kb. 2-3 cm-re. Ez segíti a szülők és a fiókák ki-be járását.
Évente 3 költésnél ne engedélyezzünk többet. A fiókákat válasszuk le, amint önállóvá válnak, hogy a későbbiekben ne zavarják szüleiket.
Nálam bevált módszer, hogy a hullámos papagájoknál minden évben új tojókat hagyok. Mégpedig azoktól a pároktól, amelyek a legjobban költöttek és neveltek. Ezek a tojók közös röpdébe kerülnek és így nőnek föl, sok esetben testvérek. Ezt a módszert négy éve alkalmazom és nullára csökkent a fészekdúlások száma, kisebb torzsalkodások persze előfordulnak. Ha netán mégis akad agresszív tojó, azt azonnal távolítsuk el, és többet ne fogjuk társas tenyésztésbe.
Minden évben idegen hímeket hozok, melyek a tojókkal körülbelül egyidősek. A röpdében szabadon választhatnak párt.
A röpdében elhelyezhetünk még 1 pár kínai törpefürjet.
Előnye ennek a madártartási módnak, hogy sokkal szebben mutat több madár egy nagy röpdében, mint párosával, tenyész kalitkákban elhelyezve. Megkönnyíti az etetést, itatást.
Hátránya az lehet, hogy néha előfordulhat, hogy a hullámos tojók összekapnak, és ez sajnos végzetes kimenetelű lehet. Nem lehetünk biztosak 100%-ig az apamadár kilétében. Főleg a hullámosokra jellemző, hogy „félrekacsintanak", amíg a párjuk nem figyel. Ezért ha egy bizonyos színt szeretnénk tartani/tenyészteni, akkor ez esetben csak azonos színű madarakat tartsunk.
Más madártartók szerint a társas elhelyezés során kevesebb fióka repül ki, nekem nem ez a tapasztalatom.