A gyöngytyúk származása, kultúrtörténete és elterjedése - Gyöngytyúk - Cikkek katalógusa - Dísztyúk
Nyitólap | Regisztráció | Belépés
Fórum új válaszai
  • Faketrec/kenel tyúkoknak (0)
  • Galéria képei
    Honlap-menü
    Belépés
    Keresés
    Körkérdésünk
    Milyen típusú tyúkokat tartasz, tartanál?
    Összes válasz: 972
    Mini-chat
     
    200
    Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0
    Nyitólap » Cikkek » Gyöngytyúk

    A gyöngytyúk származása, kultúrtörténete és elterjedése
    A gyöngytyúk származása, kultúrtörténete és elterjedése

       A gyöngytyúk (Numida meleagris) származását illetően, miszerint Afrikából származik, de domesztikációja nem az eredeti élőhelyén zajlott, valamennyi a kezembe került szakirodalom megegyezik. A nevének kialakulásáról szóló mondák azonban már ellentmondóak. Egyes szakirodalmak szerint a görög Meleagrosz király halálakor leánytestvérei oly keservesen sírtak, hogy Artemisz megkönyörült rajtuk és gyöngytyúkokká változtatta őket. Más szakirodalom úgy írja, hogy a király nővérének megszilárdult könnycseppjeitől ered a gyöngytyúk gyöngyözöttsége. Megint csak egy másik irodalomban azt olvashatjuk, hogy a „melanargisz”, melynek jelentése fekete-fehér, némileg módosult szóváltozatából kapta a nevét. Akár, hogy is történt az előbb említett források szerint biztos, hogy a Görögök már i. e. 400 körül háziállatként tartották.
       A sisakos gyöngytyúkot először i. e. 1000 körül egy máig nem azonosított Földközi-tenger melléki kultúra népe háziasította, bár i. e. 1900-as évekből már vannak adatok szórványos egyiptomi előfordulásról. Valószínű, hogy kapcsolat lehet a házi tyúk tartásának egyiptomi betiltása –amit csak i. e. 300-as években oldottak fel- és a gyöngytyúk háziasítása között. Van forrás, mely kezdetleges keltetőkről számol be: „Korabeli falképek tanulsága szerint, ismerték a mesterséges keltetést a régi Egyiptomiak.  A tevetrágyával fűtött téglából épített keltetők némelyikébe több tízezer tyúk vagy gyöngytyúk, tojást keltettek, 70%-os kelési aránnyal.” (MIHÓK, 2006.).
       A Római Birodalomba Marcus Antonius vagy Octavianus idején került a háziasított gyöngytyúk. Arról nincs pontos álláspont, hogy a görögöktől vagy az egyiptomiaktól vették-e át. A II. pun háború idején Róma szövetséget kötött a numidiai királlyal, melyben kötelezte magát élelmezési és gazdasági segítség adására Numidiának, (mai Algéria). Amikor i. e. 200-ban a pun hadak vereséget szenvedtek, Róma ígéretét betartva élénk kereskedelmi és gazdasági kapcsolatot létesített Numidiával. Ekkor kerültek az első gyöngytyúkok Rómába, melyeket Gallinae numidinaenak neveztek. A háborúk hadizsákmányain Lucullus óriási vagyonra tett szert. Fényűző lakomáin mindig meg lehetett találni a gyöngytyúk pecsenyét a páva sült mellett. E két madarat a rómaiak igen nagy becsben tartották és tenyésztették oly annyira, hogy a legvirágzóbb állattenyésztési ágazat volt. A birodalom felbomlása után a gyöngytyúk tenyésztése is feledésbe merült és egész Európából el is tűnt.
    Majd ezer évvel később a XIV-XV. században, portugál hajósok hozták be Afrikából ismét Európába a gyöngytyúkot. Nagyobb mérvű elterjedése az ezt követő 400 évre tehető.
       A XVIII. század elejétől Amerikába tartó rabszolgaszállító hajókon a spanyolok vitték a kontinensre Európából. A Távol-Keletre is európai gyarmatosítók vitték magukkal. Kínában azonnal megkedvelték és a XVIII. század végére az egész országban tenyésztették. A magyarhoz hasonlóan itt is gyöngytyúknak nevezték, persze kínai nyelven. Indiába már Kínából került ahol viszont kínai madárként vált ismertté. A kínaiak ma is nagyon értékesnek tartják és rendszeresen fogyasztják, mert húsát egészségesnek vélik.
       A gyöngytyúk az iparszerű baromfitenyésztés elterjedéséig volt kedvelt háziszárnyas. A nagyüzemi gyöngytyúktenyésztés alapját az Olaszországban a két világháború között kialakított állományok képzik, melyeket Afrikából importált különböző Numidia meleagris alfajok keresztezésével hoztak létre az 1920-1930-as években.
       A II. világháborúban a gyöngytyúkok száma erősen lecsökkent. Ezt megelőzően Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Ausztriában és Magyarországon volt számottevő a fogyasztás és az export. Az 1960-as évektől a tenyészetek száma világszerte rohamosan csökkent. Másik forrás szerint viszont csak az 1970-es évek végén beszélhetünk nagymértékű csökkenésről, mikor egy ismeretlen vírus sepert végig Európán és a törzsállományokat szinte teljesen kipusztította. Azóta az előbb említett forrás szerint nagykereskedelmi méretű gyöngytyúk árutermelés gyakorlatilag nem létezik. Ellenben a szabad tartásos baromfi árutermelés ismételt megjelenésével és terjedésével a franciák igyekeznek a gyöngytyúkot is bevonni ebbe a gazdálkodási formába. Ennek lassú terjedése megfigyelhető.
       A gyöngytyúktenyésztés napjainkra döntően a díszbaromfi tenyésztők kezébe csúszott át. Erre a tenyésztői körre jellemzően - a gazdasági érték másodlagossá válásával - főleg a különböző színváltozatok kitenyésztése köti le figyelmüket és tenyésztői ambícióikat. Élen járnak ebben a tekintetben az olaszok, a franciák, a németek és az amerikaiak.
       A gyöngytyúk egykoron általános háztáji szárnyas volt szerte Kelet Európában. Manapság, már üzleti céllal nevelik és kiterjedt árutermelés folyik Franciaországban, Olaszországban, valamint Belgiumban. Eredeti hazájában, Afrikában még ma is előfordul, hogy a gyöngytyúkcsaládok 15-30 egyedből álló csapatokká verődve barangolnak a cserjés, bozótos területeken. Az őslakosság ezekből fogdos be hússzükségletük pótlására. A fészkek kifosztása után a tojásokat házityúkokkal keltetik ki. Nyugat-India szigetein is hasonló a helyzet. Számos esetben kísérletet tettek a gyöngytyúk új élőhelyekre telepítésére, vagy a valahonnan kipusztultak újra elterjesztésére. Ezekhez vad vagy háziasított állományokat használtak. Számos óceáni szigeten is próbálkoztak a gyöngytyúk meghonosításával, de nem mindenhol jártak sikerrel. Többször igyekeztek elterjeszteni Új-Zélandon, Ausztráliában is, de a törekvéseket, számtalan kudarc kísérte.


    2010. Kökény Krisztián
    Kategória: Gyöngytyúk | Hozzáadta: Krizsok (2010-11-20) | Szerző: Kökény Krisztián E
    Megtekintések száma: 2138 | Helyezés: 0.0/0