Statisztika |
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |
|
A kategóriában található anyagok: 3 Mutatott anyag: 1-3 |
|
Sorbarendezés:
Dátum szerint ·
Megnevezés szerint ·
Értékelés szerint ·
Hozzászólások szerint ·
Megtekintések szerint
Tollaslábú törpetyúkok
Feltűnő
tollaslábú törpetyúkokat már az ókori író, Columella is leírt Kr. u.
60-ban "De re rustica" c. művében és Aldrovandi 1600-ban "Ornithologia"
c. művében. A mai tollaslábú törpék közvetlen ősei azonban valószínűleg
csak a 18. században éltek. Oroszországban S. P. Pallas szerint 1870
körül létezett ez a törpetyúk forma, Németországban J. M. Bechstein már
1763 körül ismerte őket. Holland festők is már a 17. században világos
tarka, tollaslábú törpetyúkokat ábrázolnak. A mai forma tenyésztésében
nagymértékben részt vettek az angolok. A "Mille fleur"-ök (ezer virág) a
19. század közepén érkeztek Németországba. 1886-ban az első klubszemlén
állítottak ki először Németországban tollaslábú törpetyúkokat. A fajta
voltaképpen a legrégibb törpetyúkokhoz tartozik. |
Törpelábú törpetyúk
Valószínűleg
már 1921 előtt megpróbálták törpeváltozatban tenyészteni az akkor már
meglévő "nagy testű" törpelábút. D. Dürigen "Die Geflügelzucht"
(Baromfitenyésztés) című jelentős művében megemlíti a "törpelábú különös
miniatűr képét". Németországban 1989 óta fokozottabban fáradoznak a
rövidlábú, parlagi tyúkhoz hasonló henger alakú törpe típus rögzítésén.
Nemcsak a kitenyésztés, hanem a szakirodalomban történő dokumentáció is
lényegében Rüdiger Wandeltnek köszönhető. Az 1998-ban írt "Handbuch der
Zwerghuhnrassen" (Törpetyúk fajták kézikönyve) című könyvében
részletesen leírja, hogyan és milyen problémákkal történt a valószínűnek
látszó újratenyésztés. Már 1993-ban hét színváltozatát mutatták be
ennek a törpének egy jelentős szakkiállításon, bár bírálat nélkül. Azt,
hogy milyen más törpe fajtákat és színváltozatokat használtak, R.
Wandelt nem említi meg. Csak annyit jegyez meg, hogy a fogolyszínű törpe
rövidlábú kitenyésztéséhez a "barna" dán törpe lutte járult hozzá, és
hogy a fehér véletlenül alakult ki az ezüstnyakúak tenyésztésekor.
1994-ben kezdődött az elismertetés, azonban máig is csak a fehéreknél és
az ezüstnyakúaknál zárult le sikeresen. A fogolyszínűek még nem
rendelkeznek a megkövetelt láb színnel, melyet egyébként az ezüstnyakúak
adatainál valószínűleg kifelejtettek a standardból. A feketék és a
karvalyszínűek jelenleg a kitenyésztés fázisában találhatók, az ékmintás
szín kialakítása, ahogy az a nagy testű változatnál megvan, viszont
alig kezdődött meg. Wandelt megkísérli kitenyészteni a feketefehér
tarkát is, melyek nála az ezüstnyakúakkal végzett kísérletezésekből
jöttek létre. Kékszegélyűek alakultak ki a fehérek tenyésztéséből egy
"szegély nélküli kék pár" révén 1996 óta. Ehhez többek között egy törpe
andalúziai tojót is felhasznált. |
Türingiai törpe szakállas tyúk
Az
egyik legrégibb törpetyúk-fajta a múlt század végén Jéna és
Berlin-Lichtenfeld környékén kialakult türingiai törpe szakállas tyúk. A
tenyésztők célja az volt, hogy az akkoriban már nagyon kedvelt nagy
testű türingiai szakállas tyúkot törpe változatban tenyésszék ki az
összes tipikus jellemzőjével. Ez ténylegesen nagy testű szakállas
tyúkok, törpe vajandottok és törpe parlagi tyúkok felhasználásával
sikerült. Számos keresztezési kísérlet után 1919-ben egy berlini
kiállításon kiállították az első teljesen kialakult példányt. |
|