Egész Ausztráliában előfordul, a sűrű erdőségek kivételével. Aszályos időszakban hatalmas csapatokat alkotnak és így vándorolnak élelem és víz után kutatva. Csapadékos helyeken hosszú időt töltenek és költéshez látnak. Csak akkor hagyják el ezeket a területeket, ha a vízhiány erre készteti őket

Biztosan csak 3 -4hónapos korban lehet megmondani a nemeket! Nagyobb tapasztalattal rendelkező tenyésztők, már akkor is meg tudják különböztetni a nemeket, amikor a fiatalok kirepülés előtt vannak! Az ivarérett hímek viaszhártyája élénk kék színű! Kivéve egyes tarka, albínó és lutinó hímeket, melyeknek életük végéig hús lila maradhat a viaszhártya színe!
Az ivarérett tojók csőr feletti része barna színű! A fiatal, még nem ivarérett tojóké piszkos fehér- halványkékes színű! Ivarérettségüket 4-6 hónapos korban érik el, mindkét nemnél!

Két lehetőség van az elhelyezésükre:
Az egyik amikor páronként külön tenyészboxokban helyezzük el a madarainkat! Melynek mérete min: 50cm hosszú 50cm széles és 50cm magas!
Ez az elhelyezési módszer időigényes, főleg, ha sok párunk van! Viszont itt párokra kialakított étrendet tudunk biztosítani!
Fűtetlen helyen is át teleltethetőek, de ilyenkor ajánlott röpdébe tenni őket, hogy tudjanak megfelelően sokat mozogni. És tudjanak napi 10 órán át enni. Ezt reggeli világítással megtudjuk oldani! Nagy hasznát vehetjük ilyenkor egy villany kapcsoló automatának. Melyet be állítunk és nem kell korán kelni...

Egy párra 0,6 köbméter kell számolni! Ügyeljünk arra hogy egy párra két odú jusson, hogy tudjanak választani. Ezzel is csökkentjük a fészekdúlás esélyét! Ennél az elhelyezésnél nem lehetünk biztosak az apa kilétében! A hullámos papagájok monogám természetűek, de előfordul, hogy megcsalják párjukat!

Költésre tenyészérett, 10-12 hónapos madarakat fogjunk be! A hímek kedves hangicsálással, a csőrüket össze ütve udvarolnak a kiszemelt tojónak. Követik mindenhová leendő párjukat. A többi hímet időnként elkergetik, majd párzanak általában reggeli és alkonyati órákban. Ezután tojó kiválasztja számára megfelelő odút, melyet kőkeményen védelmez a többi tojótól! Párosodást követően 6-14 napon belül lesz meg az első tojás. A tojásokat minden másnap -nagyon ritkán naponta- rakja a tojó. Az első vagy a második tojáson kezdődik meg a kotlás. 18-20 nap múlva kezdenek kelni a fiókák, két naponta egy! Vannak hímek amelyek végig bent vannak tojó mellett a kotlás során és vannak olyanok melyek csak kis időt töltenek a tojó mellett! Kezdetben a tojó eteti a fiókákat, majd a hím is csatlakozik amikor fiókák már 4-5 naposak. Kirepülés 28-32 napos korban! Odúelhagyástól számítva 10.-ik napon le kell választani a kicsiket, hogy ne zavarják szüleiket a következő költésben.
Fióka nevelés alatt szükség van lágy eleségre igény szerinti mennyiségben! Naponta kétszer reggel/este ajánlott adni, mindig annyit hogy 30-40perc alatt megegyék, mert hamar romlik! Különösen nyáron a nagy melegben kell odafigyelni erre!
Az első tojás lerakása előtt is min. három hétig heti 4-5napon kapjanak lágy eleséget, majd kotlás alatt csak magkeveréket és vizet kapjanak!

Alapterülete 16x16cm magassága kb 25 cm! Bebúvónyílása 4cm átmérőjű kör! Az odú tetejétől kb 3-4 cm-re legyen a röpnyilás teteje! A bebúvónyílás alá 1-2 cm-re 1 cm átmérőjű erősíthetünk. Ez megkönnyíti a madarak ki-bejárását az odúba! Ennek a kb 15 cm-es pálcának 12 cm -es része legyen az odún kívül a többi része pedig az odún belül legyen!

Alapterülete 25x16 cm-er magassága kb 20 cm-er. A röpnyílást az egyik sarokban helyezzük, az oldal faltól és tetőtől kb 2-3 cm-re !
Az odúk alja vastagabb fából készüljön, és lencse szerű alakban ki legyen "vésve", hogy a tojó ide rakja tojásait, hogy ne guruljanak szét. Az odúk aljára terítsünk fűrészport kb 1-2 cm vastagon! Vannak tojók melyek kihordják a betett fűrészport, ne is próbálkozzunk újra tölteni, csak akkor amikor már kikelt az összes fióka! Ezek a tojók rendszerint kitakarítják az odúkat mindig!