Ko gunkei - Törpe dísztyúkok K - Cikkek katalógusa

A "ko" kicsit jelent, "Nankin" egy kínai város; ezenkívül szintén egy kifejezés a "kicsi"-re. A "chibi" szó "nagyon kicsi"-t jelent. A ko és a chibi szavak elterjedtek voltak Nyugat-Japánban. A nankint Kelet-Japánban használták, különösen Tokió térségében. Egy 1800-as japán lexikon "tuzi" néven írja le a kis shamot. Ezeket az elnevezéseket egészen 1940-ig használták. azután, pontosabban mondva 1941 június 18-án a következő fajtákat törvényesen is természeti emlékként és önálló fajtaként ismerték el: yamato, chibi, ko shamo, kimpa és nankin shamo". E fejtegetés alapján a "Ko gunkei" név nem eredeti faj tanév, hanem német vagy más európai szóalkotás. A ko shamo van Ballekom által megadott leírása, mely a szülőföld Japán standardjához igazodik, lényegében megfelel a németországi leírásnak. A holland úr mindenesetre nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy Japánban minden kis viadorfajtának, az "ebio"-nak nevezett "garnélafarkú" mellett a fajtára jellemző szárnyhézaggal kell rendelkeznie. "A szárnyhézag nélküli állatokat kiveszik az értékelésből, és keresztezetteknek tekintik" (van Ballekom). A szakegyesület egyik reklámbrosúrájában így jellemzik a fajtát: "Kicsi, de finom". Erről az ősrégi japán viadorfajtáról alkotott összbenyomás lényegében megfelel a shamo fajtának, csak arányaiban kisebb, éppenséggel törpeszerű. A faj tára jellemző az erősen felegyenesedett, azaz a hátvonalban szinte függőleges tartás, legalábbis a kakasnál. Az arányairól a szakegyesület ezt írja: ,,1/3 nyak és fej, 1/3 törzs, valamint 1/3 comb ok és lábak". A törzs a teljes nagysághoz képest szokatlanul széles. Mellső oldala főleg a vállakban erős a törpeméret ellenére, és az asil és a shamo jellemzőire emlékeztet. A gunkei alapjában véve ebbe a csoportba tartozik. Felülnézetből észrevehető az erősen elkeskenyedő hát a nyereg mögött. Jó megjelenését a Ko gunkei-nak nemcsak a váll szélessége adja, hanem az is, amikor a szárnyszélek mindkét oldalon magasan illeszkednek és látványosan elállnak a test oldalától. Legjobb a meredek tartás a csak középhosszú hát mellett; ha túl hosszú a hátvonal, aligha éri el a függőlegest. A jellegzetes felső vonalat a hosszú, enyhén íveit nyak teszi teljessé. A tollazat ott semmiképp se lehet dús, hanem a lehető legritkábbnak kell lennie, hogy ne essen a vállra. A nyak vonala középen a legerősebb, és lefelé keskenyedik. Szokatlanul nagy a fej a testhez képest. A rövid, széles, jól lekerekített koponyán nagyon finoman gyöngyözött, dió alakú taraj ül, mely nem lehet túl nagy és lágy, hanem szorosan illeszkedő. A viadorkifejezés, melynek a japánoknál egyébként a szamuráj harcosokra kell emlékeztetnie, a kifejezett szemöldökdudor és a rövid, erősen hajlott csőr révén jön létre. Az arc a Yamatoéhoz hasonlóan egy további sajátossággal rendelkezik. Ideális esetben (főleg a. többéves állatoknál) nagyon húsos, szinte dudorszerű, ráncos, és a nyak oldaláig húzódik. Ahhoz, hogy a viadalnál kevés támadható pontja legyen, a ko gunkei-nak ezenkívül tenyésztői úton lekicsinyítették a toroklebenyét, így már csak a kezdemények, de kifejezett torokbőr van meg. Kissé ellentmondásos ehhez képest a füllebenyek mérete és szerkezete. Jól fejletteknek és ráncosaknak kell lenniük. Ezzel az arc húsos, ráncos szerkezetét hangsúlyozzák. Nem könnyű elérni az igencsak rövid farkat, mely tollazatának a kakasnál is olyan ritkának kell lennie, hogy a nagyon kicsit íveit sarlótollak túlnyúlnak a nagyon rövid kormánytollakon. Az igazi Ko gunkei farktollai sajátosan állnak: az alsó kettő-három felfelé ível és kissé oldalra nyúlik. Annak nincs jelentősége, hogy mindkét oldalon ugyanannyi veszi-e fel ezt a helyzetet. A szemnek nem kell gyöngyszínűnek lennie, még ha a villámló, világos szemek különös kifejezést is kölcsönöznek a fejnek. Az idős állatoknál megengedett a gyöngyszem, a fiatal állatok Írisze narancssárga-sárgás. Az eleven, viadorszerű külső nem utolsósorban a széles, az elülső oldalon jól izmolt mell révén alakul ki. A bőr megvastagodása a mellcsont felett genetikailag kapcsolatban áll a dudorszerű tarajjal. A ko gunkei-nál ez a hely különösen jól kifejezett a ritka tollazat miatt: egy tollatlan, igen széles, vörös bőrmező. Ahogy az egész toll az at rövid és pehelytollakban szegény, úgy a szárnyakat is viszonylag rövid és keskeny tollak fedik. A német tenyésztők nézete szerint ez okozza nem ritkán az úgynevezett szárnyhézagot, azaz hiányzik az axiális toll az evezők- és a főevezők között. A német standardban kompromisszumos megoldásként hat az a megfogalmazás, miszerint "a ritka tollazat miatt a kézevezők részben nem teljesen zártak" . Ezzel kapcsolatban még nem mondták ki az utolsó szót. A szárnyakat azonban minden esetben jól testhezállón kell tartania. A has tollazata szintén rövid és pehelytollakban szegény, Így a has "tojás alakú, elöl kissé behúzott". Az állást a jó középhosszú, nagyon izmos combok alkotják, melyek külső vonalának látványosan ki kell kerekednie. A lábak hosszúságáról nem szólnak; de ahhoz, hogy az állat teljes magasságának a harmadát adhassa, nem lehet túl rövid. Sajátos a nem kerek keresztmetszet, a lábak élesnek látszanak. A ko gunkei izgatott állapotban a rövid, erős lábujjain táncol. A láb színe a fehéreknél sárga, a feketéknél és a feketés vöröseknél barnás, sötét árnyalattal. Ú gy tűnik, hogy Európában nem minden meglévő állat tisztavérű. A (nem méretbeli) hasonlóság miatt lehetséges, hogy a yamatoval keresztezték. Az idáig bemutatott legjobb állatok testtartása erősen meredek, ezért a standard is "durva hibának" fogalmazza a "vízszintes tartást". Idetartozik a lábak és a kerek lábszárak fajtára jellemző, többsoros pikkelyezettségének hiánya is. Ha a sarokízületek kifelé állnak, ugyanúgy csökkentik az állatok értékét, mint a túl hosszú vagy a lazán tartott szárnyak és a durva színbeli eltérések. A többsoros borsótaraj is durva hibának számít. A ko gunkei jól elhatárolódik a hasonló, úgynevezett "chibi"-től, a yamato törpésítettnek tűnő változatától. A chibit ne tekintsük a ko gunkei rövidlábú változatának, hanem van Ballekom szerint "a yamato miniatűr változatának". A chibit Németországban nem standardizálták.

Ko gunkei (japán törpeviador)