Keletfríz törpe sirályok

Ez a törpefajta keletfríz hazájában az elisabethfehni L. Groen fáradozásai révén alakult ki. Groen egy ezüstszínű törpe itáliai kakast keresztezett egy nagy testű keletfríz ezüst sirálytojóval, és később még német törpetyúkokat is bevont a keresztezésbe. Ebből alakultak ki a mai ezüstszínű törpe sirály elődei. Az aurichi E. Flemer szintén a kitenyésztők között volt. A törpe ezüst sirályokat 1959-ben ismerték el. Aranyszínű törpe sirályok először Osnabrückben jelentek meg újonnan kitenyésztett változatként. A keletfrízföldi Engelnben élő Onken tenyésztőé voltak. A szakegyesület akkori elnöke, Dr. Hildebrandt (Köln), és a már említett E. Flemer porcelánszínű bantam kakasokkal, ezüstszínű törpe sirály tojókkal és fekete német törpe tojókkal végzett számos keresztezéssel olyan kiinduló állatokat kapott, melyeket aztán egy fríz kakas bevonásával javítani tudtak. 1968-ban elismerték az aranyszínű törpe sirályokat. Ezt a színváltozatot azóta főleg A. Lewald támogatja.

Ko gunkei (japán törpeviador)

Ennek a japán viadorfajtának a kialakulása Európában még nem teljesen tisztázott. A holland szakértő, Willem van Ballekom (Eindhoven) adatai szerint a hazájában is állítólag csak szegényes dokumentumok találhatók erről a fajtáról a háború miatt, mégis nagy számú japán baromfis könyvre utal a 18. századtól kezdődően. Még egy Kr. u. 881-ből származó forrást is megemlít, mely megerősíti az első hivatalos kakasviadalt a császári udvarban. A japán viadortyúk-fajták körében a Ko gunkeit 16 egyéb fajta mellett törvényes rendeletekkel "természeti műemlékké" nyilvánították. A tiszta tenyésztés megsértését akár 5 évvel is büntetik. W. van Ballekom eredeti szövegében így hangzik tovább: "Az 1933-ig tartó időszakban a kis shamokat Japánban ko shamoként, nankin shamoként és chibiként ismerték.

Törpe kasztíliai

A fajta kitenyésztője, R. Fuhrmann vázolja az új tenyészet kiinduló állatait: törpe minorka, törpe rajnai, holland törpetyúkok és nagy testű kasztíliaiak. A párosításokból létrejött első állatok formailag ugyan tipikusak voltak, de a törpékhez képest kicsit nagyok és rózsatarajúak. Ahhoz, hogy egyszerű fűrésztarajú utódokat kapjon, törpe minorkákat használt. Az utódok 50%-a egyszerű tarajú volt. Az állatok azonban túl nagyok voltak, nagyon hosszúak és hosszú lábúak. Csak egy holland törpekakassal történő keresztezés vitte előre a típust, így 1974-ben Münsterben hat állatot és 1979-ben öt állatot mutattak be az országos baromfi kiállításon az elismertetés előtt.

Törpe kopasznyakú tyúk

A kopasznyakú tyúkok törpésítését a 19. század végén kezdték. Az első kopasznyakú törpék K. Huth tenyészetéből kerültek a Frankfurt/Main-i országos baromfi kiállításra. Berlinben, pl. O. Marholdnál is keletkeztek már akkoriban a fajtába tartozó tipikus állatok. Nagy testű kopasznyakúakból és német törpetyúkokból olyan törzsek alakultak ki, melyek törpemérete, vitalitása és tojástermelése minden vonatkozásban kielégítő volt. R. Müller Meuselwitzben és M. Drexler Münchenben a húszas években tovább javította ezután a kopasznyakú típusát és a fajtajellemzőit. H. Meyer szerint ezeket a törpéket csak szűkebb körben kedvelték, és a "Harmadik Birodalomban" a Kisállattenyésztők Országos Szövetsége kizárta a fajtát a kiállításokról. 1937-ben azonban létezett még egy jelentős tenyészet B. Noacknál Zossenben, és 1945 után a megmaradt kicsi állományokból fenntartották és elszaporították a fajtát.

Törpe kraienköppen (törpe varjúfejű)

A holland Twente tartományban, ahol a nagy "Twentse Grijze Krielen" is kialakult, Siemerink (Almelo) tenyésztőnek századunk negyvenes éveiben sikerült törpésítenie a kraienköppe tyúkokat. Először csak ezüstnyakú állatok voltak, melyek nagy testű kraienköppék, törpe malájok és óangol törpeviadorok keresztezéséből alakultak ki. Siemerink már a hengeloi és az enschedei kiállításon nagyon jól kitenyésztett állatokat mutatott be. A tenyésztői hagyatékot ezután Cate (Wierden) vette át, és folyamatosan javította a kívánt törpeszerű kraienköppe-típust. A német tenyésztő, B. Ahlbrand (Recklinghausen) 1955-ben vitte be Németországba az első törpe kraienköppe tenyésztojásokat. A Pelkum bei Hamm-i Erdelkamp tenyésztő aranynyakú törpe kraienköppéket alakított ki óangol arany búzaszÍnű kakasból és egy ezüstnyakú törpe kraienköppe tojóból. A viadorbeütést később még egy törpe maláj kakas felhasználásával javították. Az aranynyakú színváltozatot 1963-ban vették fel a fajtaleírásba.