| Statisztika |
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |
|
Appenzelli szakállas
Appenzelli szakállas
|  Erőteljesen parlagi tyúktípus, nagy rózsatarajjal. Áll-
szakáll, enyhén lejtős hátvonal, magasan hordott farok jellemzi. Megjelenésében közel áll a thüringiai szakállashoz.
Törzse erős, parlagi tyúk formájú, középhosszú. A rövid törzs, ugyanúgy, mint a túl hosszú, hibásnak számít. A tyúknál a hátsó résznek mélyülőnek, teltebbnek kell lennie.
Feje középmagas, erőteljes, széles. Arca tollatlan és vörös. Szemei sötétbarnák, élénkek és kiugróak, lehetnek kicsivel sötétebbek vagy világosabbak is. Csőre erős, feketés árnyalatú. A túlságosan előreálló, „nyitott” csőr hibának számít, hiszen a thüringiai szakállas tyúkkal való keresztezésre utal. A túl hosszú csőr is durva hiba.
Taréja meglehetősen széles, jól fekvő rózsataraj, kidomborodó gyöngyökkel és egyenesen kifutó tövissel (a kard alak engedélyezett). A kissé durvább rózsataraj a robusztusság, a fajta életerejének mutatója. A svájciak nagyobb tarajt engedélyeznek, mint a német tenyésztők. A német tenyésztők durvább és gyöngyözöttebb tarajt követelnek meg. A nagy és durva rózsataraj esetében a tüske kard formájú, kissé zavaró látványt nyújt, bár nem csökkenti az értékét.
Állebenye kicsi, szinte teljesen szakállal fedett. Füllebenye kicsi és fehér, szakállal fedett. Szakálla közepesen hosszú, osztatlan. A fátyolszerű szakáll kisebb vagy nagyobb is lehet. Erős szakállnál enyhe nyakfodor megengedett. A kakasnál az állebeny szakállal fedett, ami egyébként a tyúknál sem lehet látható.
Nyaka középhosszú, könnyedén ívelt, telt. A gallértollakon enyhe nyakfodor megengedett, de csak erős szakáll esetében.
Melle széles és előredomborodó, kellően legömbölyített, magasan hordott. A túl lapos, sima, hegyes mell hibának számít. Vállai erőteljesek, szélesek. A keskeny váll hibának számít.
Szárnyai jól felhúzottak. A csüngő szárnyak durva hibaként ítélhetők.
Háta közepesen hosszú, enyhén ejtett, a nyeregtájék jól gömbölyödő. Az erősen eső vagy egyenes és nem túl magas hát hibának számít.
Nyeregtájéka kigömbölyödő. Hastájéka jól fejlődött, puha. Combjainak jól láthatónak és feszesen tollazottnak kell lennie. Egyébként az egész tollazat sem lehet laza. A combok párnázottsága szintén durva hibának számít.
Lábai közepesen hosszúak, tollatlanok, öt lábujjúak. Színe a kékes árnyalattól a feketéig terjedhet. A zöld vagy sárga lábszín és az erős pehelytollazat a lábon szintén hibának számít.
Lábujjai jól szétterpesztettek. Faroktollai jól felhúzottak, szélesen ülők, legyezőszerűen hordottak. A kakasnál jól fejlett sarlótollakkal jellemezhető. A csüngő farok az appenzelli tenyésztésből való kizárásához vezet.
Tollazata szorosan testhez simuló, inkább rövid és széles tollakból áll. A laza tollazat tiltott. A fényességére a tenyésztés során gondot fordítanak.
| | | Szín és minta | | |  Fekete – Zöldes fényű fekete színű, aljtollazata a sötét
árnyalattól a feketéig terjed. A szemszín sötét barna. Hibás a matt vagy violaszínű tollazat. A vörös lebenyek ugyanúgy, mint a fehér tollak hibának számítanak.
Kék, szegélyezett – Az alapszíne egyenletesen galambkék, minden toll fekete szegélyű. A kakas nyak- és nyeregtollai kékes színűek, ami feketébe megy át. A farok kék, előfordul, hogy a mell színével azonos. A tenyésztésben a kakas sötétebb, mint a tyúk. A szemszín sötétbarna.
Durva hiba a nagyon világoskék vagy szegély nélküli tollazat, az egyenetlen vagy kormos alapszín, az erős rozsdásodás a nyeregtájékon. Nem kedveltek a fehér tollak.
Fogolyszínű – A kakas feje sötét aranyszínű, gallértollai sötét aranyszínűek fekete csíkokkal, aminek a szegélyt nem szabad áttörnie. A válltakaró tollak és a hát vörösarany színűek, nyeregtollazata vörösarany színű. Előfordul a szegélyezettség is. Az elsőrendű evezőtollak feketék, keskeny, barna külső szegéllyel. A másodrendű evezőtollak belső része fekete, a külső része barna, ami háromszöget képez. A mell-, a comb- és a faroktoll tiszta fekete.
A tojó feje, nyaktollai sötétarany színűek, fekete szegélyekkel. A hát, a váll és a szárnytakaró szürkésbarna, egyöntetű fekete permetezéssel és világos tollgerinccel. A szakáll barna, a mell lazacvörös színű, ami a has felé szürke lesz. A comb és a farok feketésbarna színben játszik. A szem színe a sötétbarnától a vörösig terjed.
Aranynyakú (svájci standard) – A kakas feje, has- és a nyeregtájéka aranyvörös színű, feketével csíkozott. A szárnytakaró tollak és a nyeregtájék intenzív vörösarany árnyalatú. A maradék tollazat (a szakállat is beleértve) fekete, az aljtollak sötétek.
A tojó feje, nyaka és a nyeregtájéka aranyvörös színben játszik, feketén csíkozott. A nem említett tollak barnák vagy barnásak, a mell lazacszínű, a szakáll barna.
| | | Egyedi tulajdonságok
| | | Igen életrevaló, vitális tyúkfajta. Rideg, szívós madár. Jó tojáshozamú, különösen zord
éghajlatra alkalmas. Mivel szakállas, itt is ki kell emelni, hogy a
takarmány ne legyen pépes, amitől a szakáll tollai összeragadhatnak.
Szapora fajta, csibék kíváncsiak, izgágák. | | | | Súly | kakas | 2,3 kg | | | tojó | 1,6 - 1,8 kg |
| | Gyűrűméret | kakas | 18 mm | | | tojó | 16 mm |
| | A tenyésztojás minimális tömege | 55 g |
| | A tojás színe | fehér |
|
|
| Kategória: Dísztyúkok A | Hozzáadta: Imre (2010-11-19)
|
| Megtekintések száma: 1924
| Helyezés: 0.0/0 |
|
