Statisztika |
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |
|
A kategóriában található anyagok: 5 Mutatott anyag: 1-5 |
|
Sorbarendezés:
Dátum szerint ·
Megnevezés szerint ·
Értékelés szerint ·
Hozzászólások szerint ·
Megtekintések szerint
Breda
A Holland Észak-Brabant tartományban fekszik Breda városa, melyről a fajta a nevét kapta. Korábban varjúcsőrű tyúknak hívták. Valószínűleg a crèvecœur-ból és a la flèche-ből tenyésztették ki több mint 350 évvel ezelőtt. K. Fischer feltételezése szerint a maransot és az akkor még parlagityúk-szerű malájt is felhasználták. 70 évvel ezelőtt bevitték a croad langschan vért is,mely kezdvezően hatott a testsúlyra. A karvalyszínű bréda kialakulásában valószínűleg a mechelini tyúk is szerepet játszott. |
Brakel
A belga Mezőgazdasági Minisztérium 1891-ben a második legnépszerűbb fajtává nevezte ki a Campinerek
mellett és kiváló tojáshozamúnak mutatta be. 1895-ben a híres tyúkfajta
tenyésztő Arthur Wulf szerezte be az első brakel tenyésztojásokat
Németországban. Már 1898-ban alapítottak brakel tenyésztőegyesületet.
1900 után Breuer rektor állt ki a fajta mellett és próbálta
népszerűsíteni, elterjeszteni. Ezután több brakel tenyésztő klub is
alakult, majd később egybeolvadtak. |
Brabanti
17. században kitenyésztett holland fajta. Díszbaromfi-tenyésztőknél mindenfelé elterjedt, mégis kitenyésztésének helyén fordulnak elő nagyobb állományok. Figyelemre méltó népszerűségnek kezdett örvendeni Németországban az 1990-es évek elején. Ehhez minden bizonnyal hozzájárult, hogy kifejezetten ritka fajtáról van szó. |
Barneveldi
A Barneveldit Hollandiában Barneveld
városában tenyésztették ki. Céljuk egy olyan fajta létrehozása volt,
amely nagy mennyiségben sötétbarna színű tojásokat képes termelni. Továbbá lényeges
szempontnak tekintették, hogy a tyúk, nyugodt természetű, de szorgalmas
élelemkereső legyen, megfelelő húshozamot produkáljon. A fajta
előállításához a következő fajtákat használták fel: Langshan, Brahma,
Cochin. Ezeket a fajtákat a helyi tyúkokkal keresztezték, majd szelektálták. Jelenleg Hollandiában és Németországban van nagyobb
létszámban belőlük, de több országban is van néhány lelkes tenyésztője a
fajtának. |
Brahma
Röviddel azután, hogy behozták a cochin-kínát, jött létre
Észak-Amerikában ázsiai ősöktől a közeli rokon brahma. J. J. Drevenstedt
leírásai szerint Új-Angliából (az USA északkeleti államából) a 19.
század közepéről származhat. Ahogy a szerző írja, a fajtát „gyakorlati
hasznosításra" tenyésztették ki, „mert a bostoni piac barna tojásokat és
nagy vágóbaromfit igényelt." C. Plestedt leírta az első brahmát,
amelyet kapott (egy pár 1847-ben 5 dollárba került): „A kakas fehér
volt, a farka és a szárnyai feketék; a lábai sárgák és tollatlanok,
dupla taraja volt és mintegy 4,5 kilogrammot nyomott". A tyúk állítólag
3,5 kg súlyú volt és fekete rajzolatú nyaktollazatot viselt. Szürke
csibéken kívül ettől a pártól sárga csibék is keltek. Akkoriban állítólag 8 kilogrammos kakasok voltak. A brahma G. Burnham
„A tyúkház története" című írása révén vált igazán népszerűvé. Ez a
szerző már sötét brahmát is tenyésztett. A tenyésztés alapjául
Angliából, Viktória királynő tenyészetéből származó cochin-kínákat és
azokat a shanghaiakat használta fel, amelyeket 1849-ben Kínából
importált. Elsőnek a sötét brahmák kerültek ismét vissza Angliába. Egy
bizonyos Mr. Daily állította ki a nagyra értékelt párt és 100 guineáért
(2000 márkáért) adta el őket. Ma feltételezhetjük, hogy ezek a típusok
mind cochin és a maláj keresztezéseiből jöttek létre az USA-ban. Az
irodalomban említett legrégebbi importállatok azok az óriástyúkok,
amelyeket N. H. Chamberlain 1846-bam Indiából behozott. 1855 körül
kerültek az első brahmák Németországba, Nürnberg térségébe. |
|