Statisztika |
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |
|
A katalógusban található anyagok összesen: 120 Mutatott anyag: 11-20 |
Oldalak: « 1 2 3 4 ... 11 12 » |
Leghorn
A Leghorn fajta gyökerei Olaszország Toszkána régiójából ered. Észak-Amerikába 1853-ban fehér itáliai tyúkokat importáltak Livorno városából. Ezeket a madarakat wyandotte és
minorka fajtával keresztezték . Majd szigorú szelekcióval kiváló tojástermelő fajtává nemesítették. A fajtát 1865-ben leghornnak nevezték el Livorno (angolul Leghorn) városáról. Európába 1870 körül került vissza, mint leghorn. Kiváló tojástermelési képességét a mai napig felhasználják, a különböző könnyű testű tojóhibridek előállításánál. A fehér Leghorn a mai napig az egyik legmegbecsültebb fajta világszerte. Fajta tisztán azonban meglehetősen ritka, főleg a hibridjeivel találkozhatunk. |
New hampshire
New Hampshire egy viszonylag új fajta. 1915-ben kezdték el a fajta kitenyésztését. A fajtát a rhode island fajtából szelektálták ki. A cél egy olyan kettős hasznosítású fajta kialakítása volt, amely gyorsan nő, jól tollasodik, jó húsformákat mutat, gyorsan válik ivaréretté és ez mellett még jól is tojik. Mire ezeknek a céloknak megfelelt, addigra már csak nyomokban hasonlított az eredeti kiinduló fajtára, ezért 1935-ben külön fajtának ismerték el, illetve a standard-et is akkor jegyezték fel. A fajta kitenyésztése Amerikában New England államban elsősorban a Massachusetts és New Hampshire területén folyt, így innen kapta a nevét.Európába 1950 években érkezett, ahol a fajta nagyon gyorsan teret hódított. A mai napig az egyik legsokoldalúbb kettős hasznosítású fajta. Így népszerűsége továbbra is töretlen. |
Cornish
Őse az indiai vörös viador tyúk
volt. Ebből a múlt század végén alakult ki Angliában, plymouth rock, maláj harcos bekeresztezésével. A
viador jó húsformájára, csekély zsírosodási hajlamára jó növekedési
intenzitására amerikai tenyésztők felfigyeltek, a fajtát honosították, majd
elkezdték a hústermelésre irányuló szelekciót. Alapvetően hús típusú baromfinak nemesítették. Genetikai adottságai a világ brojlerágazatának meghatározó fajtájává tették. A fajta elnevezése nem egyértelmű. Egyes források szerint Amerikában az indiai viador fehér színváltozatát hívják cornish-nak (valószínűleg cornwalli származása miatt), a többi színváltozata indiai viador néven szerepel. Európában azonban minden színváltozatát Indiai viadornak hívják. Más források szerint azonban két különböző fajtáról beszélünk. Kevesen tudják, hogy indiai viador és a cornish majdnem ugyanaz. Lényeges különbség az, hogy a cornish-t plymouth-al keresztezték és szigorú szelekcióval a hústermelésre szelektálták.
|
Breda
A Holland Észak-Brabant tartományban fekszik Breda városa, melyről a fajta a nevét kapta. Korábban varjúcsőrű tyúknak hívták. Valószínűleg a crèvecœur-ból és a la flèche-ből tenyésztették ki több mint 350 évvel ezelőtt. K. Fischer feltételezése szerint a maransot és az akkor még parlagityúk-szerű malájt is felhasználták. 70 évvel ezelőtt bevitték a croad langschan vért is,mely kezdvezően hatott a testsúlyra. A karvalyszínű bréda kialakulásában valószínűleg a mechelini tyúk is szerepet játszott. |
A lúd biológiai tulajdonságai és viselkedése
Forrás: Bódi László
Kisállattenyésztési és
Takarmányozási Kutatóintézet A cikk a KÁTKi oldalán van fent, de ide is feltettem, talán nagyobb itt az internetes forgalom. Akik ludakat kívánnak tartani, azoknak szerintem elengedhetetlen, hogy elolvassák.
Ludak |
Megtekintések száma: 9113 |
Author: Bódi László |
Hozzáadta:: Imre |
Dátum: 2010-12-09
|
Rövid leírás róluk általánosságban
Ludak |
Megtekintések száma: 16450 |
Author: Kökény Krisztián |
Hozzáadta:: Krizsok |
Dátum: 2010-11-30
|
Egy lúd gladiátor
Ludak |
Megtekintések száma: 6331 |
Author: Kökény Krisztián |
Hozzáadta:: Krizsok |
Dátum: 2010-11-30
|
Egy lúd óriás
Ludak |
Megtekintések száma: 8668 |
Author: Kökény Krisztián |
Hozzáadta:: Krizsok |
Dátum: 2010-11-30
|
Hús termelő
Ludak |
Megtekintések száma: 5603 |
Author: Kökény Krisztián |
Hozzáadta:: Krizsok |
Dátum: 2010-11-30
|
Jó tojó fajta.
Ludak |
Megtekintések száma: 8887 |
Author: Kökény Krisztián |
Hozzáadta:: Krizsok |
Dátum: 2010-11-30
|
|